A kis Sámuelnek
Vass János
Édesapád úgy döntött, hogy
Sámuel legyen a neved,
Mert tudja, hogy a jóisten
Minden prófétáját kedvelt.
Ők voltak a választottak,
Megbízott bennük az Isten,
Reményt adott ha aggódtak,
Hogy onnan már kiút nincsen.
Anyukád mellett is ott volt
Míg a csodát véghez vitte,
S mind az Ő akaratából
Könnyebben, mint ahogy hitte.
Kis Sámuel, a nevedet
Híres prófétáról kaptad.
Édesapád megfontolta
Ahogy illik egy jó papnak.
Székely asszony édesanyád
A falunk primadonnája,
Hogy az Isten kedvére légy –
Életeded úgy formálja.
Határozottan megmondta:
Lesz testvéred kettő – három!
Van még bőven próféta név
A református naptáron.
Nem láthatok a jövőbe,
De az élet megtanított:
-Ne kívánjam azt az álmát,
Amely a számomra tiltott!
Akkor sem, ha az a gyümölcs
Más számára megrehető.
Embertől van a két mérce,
Sajnálja ezt a Teremtő.