A Vajasdi egyháznak

Szép kis falu, Vajasd falu,
De még szebb a tája.
Örül szívem, repdes lelkem
Ha tekintek rája.

Hozzá illő papot kapott
Az én falum népe,
Hogy elmúljon szíveinkben
A múltnak bús emléke.

Meg is áldotta az Isten,
Nem sok idő telt el.
Egy szép, kedves, székely lánnyal,
Kit élettársul vett el.

Székely s magyar, egy az anyánk,
Istenünk és elvünk,
Erdély ország megtartása
S drága anyanyelvünk.

Ha a székely hozzám beszél
Édes tájszólással,
Világvégig elhallgatnám
Elragadtatással.

Két szép csillag emelkedett
A Vajasd-i égre.
Szeretetet sugározni
A Vajasd-i népre.

S kioltani szíveinkből
Minden gyülöletet,
S beönteni a helyébe
Igaz szeretetet.

Ragyogjatok szép csillagok
Még nagyon sok évig.
Hirdetni a szeretetet
Életünk végéig.

Mert ha egyszer eljön a nap
Elbúcsúzni végre,
Vigyük fel a szeretetünk
A csillagos égbe.

Mondjuk meg a jó Istennek
Hogy békében éltünk,
Szeretetben s boldogságban
Mig volt létezésünk.

A jó Isten örülni fog.
Hiszen Ő a szeretet,
Parancsait ki betartja
Élhet egy szép életet.