A vajasdi lelkésznek
Vass János
Szépen csengenek a harangok
Itt van ismét a vasárnap,
Sajnos ma az én fejemben
Fura gondolatok járnak.
Mint a kísértés úgy követ
Egy titkos bús előérzet,
Úgy érzem,hogy megtörténik
Amitől oly nagyon félek.
A volt tiszteles urunk
Nem gondolkodott túl sokat,
Úgy itt hagyta falunk népét,
Mint szent Pál az oláhokat.
A mostani lelkipásztor
Mennyit lesz itt Isten tudja–
Elmondta,hogy állt már egyszer
Kifele szekere rúdja.
Ha minden két-három évben
A lelkészek jönnek,mennek
Stáció lesz a falunkból hol a papok
Egy keveset megpihennek.
Rosszak vagyunk és kevélyek
Orrunkkal az eget szántjuk.
Sokszor nem is vesszük észre,
Hogy másoknak ezzel ártunk.
Másokon nevetünk,mikor
Mi vagyunk nevetniralók.
Sajnos csak akkor jövünk rá
Mikor a rossz reánk ragyog.
Kirúgtuk az egyik papot,
Másik titokban megszökött.
Minden olyan símán történt
Nem villámlott se nem dörgött
Van lelkésze a falunknak,
Adjuk meg a tisztességet,
Mert ha nem a papvándorlás
Nálunk soha nem ér véget.
Kérje nejül a székely lányt,
Imádkozom este-reggel,
S töltség meg a parókiát
Székely s magyar gyerekekkel.
Szépen csengenek a harangok
Itt van ismét a vasárnap,
Menjünk az Isten házába
Oda mindenkire várnak.
Kérjük meg a drága Istent
Áldja meg a szeretetünk,
Csak ha szeretetben élünk
Lehet boldog az életünk.