Hűtlen barát
Vass János
Nem akarok hazugságban élni
Elfelejtek mindent, ami volt.
Veled többé nincs mit megbeszélni,
Azért Isten adjon csak mind jót!
Szeretetem nagy lett, mint egy tenger
Amikor először láttalak,
S ahogy szokott tenni a jó ember
Mindig tárt karokkal vártalak.
Büszkeséged azért ami lettél
Megváltoztatta az életed.
Felém még egy kis lépést sem tettél,
Csak a büszkeséged érdekelt.
Szükségem van igaz barátokra,
Kikben forr a magyar érzelem,
Nincs szükségem a hízelgő szóra
Mert azt soha nem értékeltem.
Nem kívántam soha semmit tőled,
Csak, hogy igaz barátom legyél,
De az, ami sugárzik belőled,
Nem meleg nyár, inkább hideg tél.
Nem lesz könnyű elfeledni téged
Lelkem bennem máris háborog.
Nem akartam, hogy így érjen véget,
De van rá egy nagyon komoly ok.
Mi lehetne más, mint a szeretet,
Számomra ez a legdrágább kincs,
Küzdöttem érte éppen eleget,
Sajnálom, de eredmény még nincs.
Nem adom fel könnyedén a harcot,
Kiállok a szeretet mellett!
Azért nem teszem félre a lantot,
Mert harc nélkül győzni nem lehet!